Budai Nagy Antal Gimnázium
Határtalanul - kirándulás a Székelyföldre
2022. május 16-20.
1. nap 2022. május 16.
Nagyváradon két fontos emlékhelyet látogattunk meg. Helyi idegenvezetőnk szemléletesen mutatta be a töröknek sokáig nagyon sikeresen ellenálló vár történetét. Izgalmas volt megismerni az épületkomplexum fejlődésének állomásait. Valószínűleg mindenki elképzelte a hajdan a vár közepén álló gótikus katedrálist, melynek köveit a változás szele a ma is látható épületekbe épített be. Székesfehérvár után Nagyváradon temették el a legtöbb magyar uralkodót. Szent László és Luxemburgi Zsigmond mellett utóbbi feleségét, Mária királynőt is itt helyezték örök nyugalomra, és itt nyugszik Beatrix, Károly Róbert király felesége is.
Nagyvárad belvárosában megelevenedtek Ady Endre munkásságának kezdeti évei, amikor ifjú újságíróként a „Kőrös-parti Párizs”-ban lett népszerű publicista.
„Oh, Nagyvárad, még megíratlan, talán soha meg sem írható regényem édes, régi városa, te kis Magyarország! Tőled követelem vissza az ifjúságomat, tőled várom a talán-talán föltámadásomat, ezennel, talán utoljára, szerelmet vallok neked!”
Budapest, 1910. nov. 9. Nagyvárad 1910. december 25. Ady Endre
Ady kedvenc helyei közé tartozott a Müller Salamon jó hírű cukrász által üzemeltetett kávéház és cukrászda, melyet csak egyszerűen Mülleráj (Müllerei) kioszkjának neveztek. Elképzeltük, amint Ady délelőtt a Bíróságon történt eseményekről informálódik, délután pedig az Emke szálló kávézójában fiatal írókkal a Holnap antológián dolgozik. Azt is megtudtuk, hogy Léda is megfordult itt a második emeleti szobák egyikében, ami történetesen Ady szobájával volt szomszédos…
A szépen felújított szecessziós épületektől hemzsegő sétálóutcán a Holnap írói társaságában fényképezkedhettünk.
Sétánk utolsó állomása a szecessziós passzázzsal büszkélkedő Fekete-Sas Palota volt.
A Székelyudvarhelyen található szállásunk előtti utolsó megállónk – a rendőrségi ellenőrzéseket leszámítva – Székelyföld kapuja, a Királyhágó volt.
Szállásadóink, a Hintó Panzió tulajdonosai, Katona Attila és Csilla mindent elkövettek, hogy kellemesen érezzük magunkat, minden este meleg vacsora, reggel bőséges svédasztalos reggeli várt bennünket.
2. nap 2022. május 17.
Szejkefürdőn Orbán Balázs sírját látogattuk meg, az ő munkásságának köszönhető a Székelyföld nevezetességeit történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból bemutató hatkötetes mű, a Székelyföld leírása.
Az emlékhelyhez vezető úton székelykapuk során át gyalogoltunk fel. Idegenvezetőnk, Sütő István, - aki maga is bútorfestő - beavatott bennünket a motívumok jelentésének rejtelmeibe és a helyes színhasználatába. Innentől kezdve a diákok folyamatosan figyelték, hogy melyik kapu van helyesen festve.
A Mini Erdély Parkot is bejártuk, ahol több mint hatvan erdélyi történelmi épület és középkori vár makettjét nézhettük meg. Jó volt látni a tegnap megismert nagyváradi vár makettjét. Sokan pontosan meg tudták mutatni, hogy merre sétáltunk a vár udvarán. Délelőtt verőfényes napsütésben sétálhattunk, de sajnos a délutáni szabadtéri program idejére felhők kezdtek tornyosulni a Madarasi-Hargita körül. A felfelé vezető, traktor vonta szekéren megtett utunkon megcsodáltuk a lombhullatóból tűlevelűre váltó erdőt, forrásvizet ittunk és fél szemünkkel azt figyeltük, hogy valamelyik bokorból nem bukkan-e elő egy medve. Mire felértünk a menedékházhoz, az ég nagyon beborult. A Madarasi-Hargita csúcsáról pompás kilátásban gyönyörködtünk, a lefelé vezető utat már esőben, kissé csúszkálva kellett megtennünk.
A szálláson már vártak ránk a Boróka néptáncegyüttes tagjai, hogy megtanítsanak néhány lépést, aminek segítségével vidám össztánccal zártuk a kissé fárasztó napot.
3. nap 2022. május 18.
Szovátafürdőn megcsodálhattuk a Monarchia-korabeli villákat, mialatt a világ legnagyobb heliotermikus tava, a Medve-tó körül sétáltunk. Ennek a tónak A vize sós, amit a nap jól felmelegít, s a felső záró vízrétegnek köszönhetően nem is hűl ki.
Második állomásunk a parajdi sóbánya volt, ahol remélhetőleg mindannyiunk tüdeje megtelt az őstenger sójával. A labirintusszerű hatalmas belmagasságú terek csodálatosan visszhangoztak. A bánya egyik szegletében egy kis kápolna került kialakításra, ahol a különféle egyházak szimbólumai jól megfértek egymás mellett.
A parajdi Sószorosban pallókon közlekedtünk a sós patak medrében, ahol előző nap egy medve is megfordult a vízben látható lábnyoma alapján. Egy kis wellnessre is sort kerítettünk. Sokan kihasználták a sötét színű agyag jótékony erejét.
Korondon a sóvágó műhelyben megkóstoltuk a torokfájást is enyhítő „sónyalókát”. Mialatt a nagy sótömböket apróbb darabokra vágták, tekintélyes mennyiségű só jutott a légútainkba. Sokan vásároltunk ajándékba parajdi sótermékeket. Egy kedves korondi fazekas család műhelyében a korongozás rejtelmeibe nyertünk betekintést. Vállalkozó szellemű diákok apróbb tárgyakat korongozhattak. Korond bazárjaiban népművészeti tárgyakat árusítanak eltérő minőségben. Sajnos nem sikerült meggyőzni az eladókat arról, hogy a „Medvével őrzöt terület” feliratú tábla helyesírási hibáját kijavítsák.
4. nap 2022. május 19.
Reggel Udvarhelyszék talán legjelentősebb középkori templomába a bögözi református templomba látogattunk. Ebben a csodálatos román-kori festett templomban hallgathattuk meg a lelkész beszédét a templom falfestményeinek erkölcsi tanulságairól. Szent László történetén keresztül érdekes párválasztási tanácsokat kaphattak a nyitott fülűek. Talán az egész Erdélyi kirándulás fő mondanivalóját összefoglalják a lelkész záró szavai, miszerint mindenki kap egy könyvet, s ha kinyitja és elolvassa, akkor az övé lesz, ha nem teszi meg, akkor semmit nem fog jelenteni neki ez az ajándék. Ez az erdélyi út is egy ilyen ajándékkönyv, aminek a tanulságai akár életre szóló élményként csapódhatnak le az erre nyitott diákok számára.
Reggel még nem sejtettük, hogy ez a nap tartogatja a legnagyobb kihívást, egy komoly sétát Székelyvarság nagy kiterjedésű településén.
Először egy ma is működő vízimalmot, s annak 80 éves életvidám molnárát látogattuk meg. A háziállatokat szinte mindenki megsimogatta. Ezt követően a folyamatosan emelkedő felfelé vezető utunk során üde pihenést jelentett a Csorgókő vízesésnél és Jézus kútjánál tett rövid pihenő. A hegytetőn a Parlament nevezetű vendéglátó egységben a zsindelykészítés fortélyait ismerhettük meg. Abban reménykedtünk, hogy visszafelé kevesebbet kell majd sétálnunk, de a busz nem tudott közelebb jönni, ezért ugyanazt a távot, de most lefelé haladva könnyebben tettük meg az időközben hozzánk csatlakozó kóbor kutyák társaságában.
Utolsó állomásként Székelyudvarhely belvárosában jártunk. Este mindannyian fáradtan, de élményekkel tele csomagoltuk össze a bőröndjeinket a másnapi korai indulásra készülve.
5. nap 2022. május 20.
A csoport dicséretet érdemlő pontossággal készült el a megbeszélt 7 órai indulási időre. Mostanra ismerős falvak között vezetett az utunk Segesvárra. Előtte megkoszorúztuk Petőfi emlékművét Fehéregyházán az Ispánkútnál, a költő feltételezett elestének helyszínen. Cseh Tamás Petőfi halála című dala segített felidézni a túlerővel szemben tehetetlen költő utolsó perceit.
Segesváron is kitűnő idegenvezető mutatta be nekünk a szászok alapította várost. Az óra tornyának figuráit is megfigyelhettük, mialatt a különféle színű egykoron céheknek otthont adó épületek között sétáltunk. Sokak vágya teljesült, amikor utolsó programelemként kürtöskalácsot vásároltunk. Szemünk láttára készült a faszénen sütött finomság. Annak ellenére, hogy a tervezett időhöz képest kicsit később indultunk el Segesvárról, nagyszerű sofőrünk Imre pontban este 8 órakor tette le a csoportot az iskola előtt. A szülők csodálatos virágcsokrokkal köszönték meg a kísérők munkáját, ami még meghatóbbá tette az élménygazdag kirándulást.
Mindenki nevében köszönjük a szervezőnek, Buglyóné Ludman Máriának a munkáját!
